Fejér megyei ingatlanpiac: az áttörés még várat magára!

Az országosan kialakult ingatlanpiaci helyzetkép Fejér megyére is jellemző: míg a vidéki települések ingatlanpiacára a stagnálás és sokszor a visszaesés a jellemző, addig a nagyvárosok ingatlanforgalma nőtt. A megye szerencséje, hogy nagy része közel helyezkedik el a fővároshoz, így Budapest húzóereje ezen a téren is érezteti a hatását…

Város és vidék – örök ellentét?

Az ingatlanpiaci helyzetet a megye egészére vetítve jól látható az ingatlanpiaci statisztikákból, hogy a válság utáni években, vagyis az utóbbi két évben némi emelkedés tapasztalható volt a keresletben és az árakban, ám ez korántsem tekinthető átütő erejű változásnak. Ennek nyilvánvalóan az az oka, hogy míg a városok kereslete növekedett, addig a falvaké alig-alig, így összeadódva nagy növekedésről nem számolhatunk be.

Ahogy a bekezdésben említettük a megye elhelyezkedéséből adódóan, mégis profitál az ingatlanpiac fellendüléséből, hiszen a Budapesthez közeli városokban növekedő ingatlanpiaci kereslet tapasztalható az elmúlt években. Így például Dunaújváros statisztikai diagramja meredek emelkedést mutat, bár a válság előtt tapasztalható kereslet még nem mutatható ki a városban. Ugyanez mondható el az árak tekintetében: a jelenleg tapasztalható négyzetméterárak messze elmaradnak a közel 10 évvel ezelőtti tapasztalatoktól a dunaújvárosi eladó lakások esetében.

A megyeszékhely, Székesfehérvár esetében nagyon hasonló képet látunk az Ingatlannet.hu diagramján, mint Dunaújváros tekintetében: a növekedés 2014 ősze óta folyamatosan tart, jelenleg a lakóingatlanok négyzetméterárai a 2009-ben tapasztalható szinten állnak, vagyis még messze elmaradnak a válság előtti szinttől. Természetesen a lakóingatlanok között a tégla- és panellakások iránt nagyobb a kereslet, ez országosan jellemző, a családi házakat mindig nehezebb eladni, mint a lakásokat. Emellett a lakások sokkal könnyebben bérbe adhatók, főleg azokon a településeken, ahol főiskola, egyetem működik.

A Fejér megyei vidéki települések sajnos nem számolhatnak be kereslet növekedésről, itt is jellemző, hogy a családi házzal rendelkező ingatlantulajdonosok akár évekig is árulhatnak egy-egy ingatlant, míg végül gazdára talál. Ezeken a helyeken az árak csökkenése tapasztalható és nem a növekedése.

Változások az intézkedések hatására

Az utóbbi évek pozitív változást hoztak az ingatlanpiacon, melyek főleg a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban volt tapasztalható. Ha a növekedés mögé szeretnénk nézni, akkor a növekedés egyik okaként a kedvező kormányzati intézkedéseket kell megneveznünk, mint amilyen a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) intézménye. A csok főleg a három- vagy többgyermekes családok számára jelent hatalmas segítséget, hiszen ők új lakás vásárlása vagy építése esetén 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak az államtól.

Az okok mögött meg kell említenünk a gazdaság helyzetéből adódó motivációkat is, hiszen ezek is döntően járulnak hozzá az ingatlanpiaci helyzet pozitív változásaihoz. Az a tény, hogy a banki betétek kamatai a jegybanki alapkamat alacsony szintjének következtében nem jelentenek olyan vonzerőt a megtakarítóknak, hogy pénzüket bankbetétben tartsák. Emiatt az ingatlanok sokkal kedvezőbb befektetési formának bizonyulnak napjainkban, olyannyira, hogy egyre többen keresik fel az ingatlanpiacot ezzel a céllal. Az ingatlan jelenleg értékálló, kedvező hozamú befektetési formának minősül. Persze nem mindegy, hol.