Nagyszabású Csók István életmű-kiállítás nyílik Székesfehérváron

Székesfehérvár – Széleskörű összefogással nagyszabású kiállítás nyílik Székesfehérváron. A Csók István életmű-kiállítás április 17-étől egészen október 2-áig látogatható majd. Több érdekessége is van a tárlatnak. A legfőbb talán az, hogy közel fél évszázad után a művész egész életútját jól reprezentáló Csók-alkotásokat láthat egy kiállítás keretében a hazai közönség.

A tárlatról dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, Vargha Tamás megyei elnök, Brájer Éva alpolgármester, Dr. Demeter Zsófia megyei múzeumigazgató, Szűcs Erzsébet, a Városi Képtár-Deák Gyűjtemény igazgatója és Gärtner Petra, a kiállítás egyik kurátora számolt be a hétfői sajtótájékoztatón.

Első közös nagy kiállítására készül Fejér Megye és Székesfehérvár Önkormányzata. A két önkormányzat mellett magángyűjtők és vállalkozók nagylelkű támogatásának köszönhetően jött létre a tárlat, melynek rendezői a Szent István Király Múzeum és a Városi Képtár – Deák Gyűjtemény. 150 műtárgyat állítanak ki, ebben a festmények mellett fotók és a művész keleti gyűjteményéből vett darabok is helyet kapnak.

A bemutatásra kerülő anyag nagyságát is jelzi, hogy két helyszínen, a Csók István Képtárban és a Városi Képtár – Deák Gyűjteményben rendezik meg a tárlatot. Utoljára 1965-ben, azaz közel fél évszázaddal ezelőtt láthatta együtt a hazai közönség ilyen gazdagságban Csók István festményeit. A kiállításon megcsodálható lesz Csók István valamennyi ismert főműve. A tárlat legnagyobb újdonsága pedig, hogy látható lesz a száz esztendeje a múzeum raktárában porosodó hatalmas főmű, a Nirvána. Érkeznek alkotások magángyűjtőktől és a Magyar Nemzeti Galériából is.

A kiállítás kuriózuma, hogy Csók keleti gyűjteményét is bemutatják. Azokat a bútorokat, szobrokat, képeket, amelyek újra és újra visszaköszönnek festményein. Ezeket a darabokat a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumban őrzik.

Csók István a 20. századi magyar művészet egyik legjelentősebb alkotója. Festészete a francia impresszionizmus legderűsebb hazai követője. Az életöröm festője, a Balaton és a Züzü-képek alkotója. Az érzéki női test ábrázolása egy évszázadot átívelő pályájának a visszatérő motívuma volt. Festészete mindig is élvezte a közönség kegyeit, egyes képei mégis folytonos viták és botrányok középpontjában álltak, mert az asszonyi alak olykor démoni figuraként jelent meg képein: Báthory Erzsébet, Salome, máskor vámpírok alakjában.

A tárlat április 17-étől látogatható!




Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.